Az Európai Bizottság 2024-es Magyarországról szóló országjelentése átfogó elemzést nyújt a nemzet gazdasági teljesítményéről, költségvetési egészségéről és strukturális kihívásairól az európai szemeszter keretében. A 2023-as 0,9%-os zsugorodást követően a magyar gazdaság az előrejelzések szerint 2024-ben 2,4%-os, 2025-ben pedig 3,5%-os növekedési ütemmel fog fellendülni. A gazdasági visszaesés ellenére a foglalkoztatás szintje stabil maradt, a foglalkoztatási ráta pedig továbbra is meghaladta az uniós átlagot, ami a munkaerőpiac ellenálló képességét jelzi.

Az elmúlt években az expanzív gazdaságpolitika, beleértve az adócsökkentéseket, a nyugdíjemeléseket, az ár- és kamatplafonokat, támogatta a lakossági fogyasztást. Ezek az intézkedések azonban jelentős sérülékenységekhez is hozzájárultak, például nagy folyó fizetési mérleg és költségvetési hiányok kialakulásához, valamint megnövekedett inflációs nyomáshoz. A támogatott hitelezési rendszerek lakáspiaci torzulásokhoz vezettek a termelékenység lényeges javulása nélkül, míg a gyakori hitelpiaci beavatkozások akadályozták a monetáris politika hatékony transzmisszióját.

Az árplafonok 2022 végén történt megszüntetése az infláció megugrását eredményezte, és 2023-ban elérte a 17%-os éves átlagot, ami a legmagasabb az EU-ban. A szigorú monetáris politikai intézkedések azóta 2024 elejére 4% alá csökkentették az inflációt, bár a maginfláció 2024 márciusában továbbra is megemelkedett, 6,5% volt. A feszes munkaerőpiac és a minimálbér jelentős emelése miatt a nominális bérek növekedése továbbra is megmaradt. A folyó fizetési mérleg egyenlege a 2022-es, a GDP 8,3%-át kitevő hiányról 2023-ra 0,3%-os többletre javult, elsősorban az energiaimport árának csökkenése és az importkereslet csökkenése miatt.

Magyarország továbbra is a külső és kormányzati finanszírozási igényekkel kapcsolatos sebezhető pontokkal néz szembe. A makrogazdasági egyensúlyhiány-eljárás részeként végzett mélyreható áttekintés rávilágított arra, hogy a külső környezet némi javulása ellenére a szakpolitikai előrelépés korlátozott, így Magyarország mind a külső, mind a belföldi sokkoknak kitett. A költségvetési hiány továbbra is jelentős kihívást jelent, mivel az adóbevételeket erodálták a korábbi adócsökkentések, és a járvány óta fennmaradt magas kiadási szint. A kamatkiadások meredeken emelkedtek, a 2019-es GDP 2,2%-áról 2023-ra 4,7%-ra nőttek, így Magyarország adósságszolgálati költségei a legmagasabbak közé tartoznak az EU-ban. A 2023-as költségvetési hiány meghaladta a kormányzati célt, elérte a GDP 6,7%-át. További intézkedések nélkül a hiány az előrejelzések szerint 2024-ben 5,4%-on, 2025-ben pedig 4,5%-on marad, ami potenciálisan megakasztotta az adósságcsökkentési erőfeszítéseket.

A gazdasági növekedés előnyei egyenlőtlenül oszlottak meg. A munkavállalói javadalmazás lassabban nőtt, mint a hazai jövedelem, a GDP-arányos szociális juttatások pedig alacsonyak az uniós átlaghoz képest. A magas infláció erodálta a szociális és családi juttatások reálértékét, és az adó- és juttatási rendszernek az egyenlőtlenségeket csökkentő képessége továbbra is korlátozott. 2023-ban az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás az uniós átlag 68%-a volt, ami a második legalacsonyabb az EU-ban, ami az anyagi jólét romlását jelzi.

A strukturális kihívások továbbra is akadályozzák a termelékenység növekedését. Magyarország gazdasága erősen beépült a globális értékláncokba, elsősorban munkaerő- és energiaigényes, de korlátozott értéknövelő összeszerelési tevékenységet folytat. A termelési költségek csökkentését célzó politikák megerősítették ezt a specializációt, befektetéseket vonzva a költségérzékeny és energiaintenzív ágazatokba. Míg a gépekbe és berendezésekbe történő beruházások magasak, a szellemi tulajdonba történő beruházások továbbra is az uniós átlag alatt maradnak. A befelé irányuló külföldi működőtőke-befektetések állománya csökkent az elmúlt évtizedben, ami a romló üzleti környezetet és a közművek és szolgáltatások belföldi tulajdonlása felé való elmozdulást tükrözi.

Az energiapolitika további kihívásokat is jelent. A gáz továbbra is jelentős szerepet tölt be Magyarország energiaszerkezetében, és továbbra is jelentős a külföldi villamosenergia-ellátástól való függés. A frissített nemzeti energia- és éghajlati terv tervezete ambiciózus célokat vázol fel az energia összekapcsolásának javítására, de hiányoznak az energiahatékonyság, a biztonság és a megújuló energia bevezetésének javítására irányuló konkrét intézkedések. Továbbra is nagy a függőség az importált fosszilis tüzelőanyagoktól, különösen Oroszországból, és lassú az előrehaladás e függőség csökkentésében.

Összességében elmondható, hogy miközben Magyarország gazdasága fellendülésre készül, jelentős kihívások továbbra is fennállnak. A költségvetési sebezhetőségek kezelése, a szociális védelmi rendszerek javítása, valamint a termelékenység és az energiahatékonyság növelését célzó strukturális reformok végrehajtása alapvető fontosságú a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés biztosításához.