​Az Európai Bizottság Szlovéniáról szóló 2024-es országjelentése mélyreható elemzést nyújt az ország gazdasági teljesítményéről, költségvetési egészségéről és strukturális kihívásairól az európai szemeszter keretében. 2023-ban Szlovénia gazdasága ellenálló képességről tett tanúbizonyságot, és 1,6%-os reál-GDP-növekedést ért el, ami meghaladta az EU 0,5%-os átlagát. Ez a növekedés elsősorban a belföldi keresletnek köszönhető, különösen az építőipari beruházások terén, amelyek jelentős mértékben részesültek uniós forrásokból, beleértve a fellendülési és ellenállóképességi terv (RRP) és a 2014–2020-as kohéziós politikai program keretében megvalósuló forrásokat. A 2023 nyarán pusztító árvizek ellenére, amelyek jelentős károkat okoztak az ingatlanokban és az infrastruktúrában, a gazdaság megtartotta felfelé ívelő pályáját. A foglalkoztatás növekedése és az emelkedő reálbérek tovább növelték a fogyasztási kiadásokat. A jövőre nézve az előrejelzések szerint 2024-ben és 2025-ben a gazdasági növekedés fokozódik, amelyet a javuló külső feltételek, az árnyomás enyhülése és a normalizálódott készletszint támogat.

Szlovéniában az infláció a mérséklődés jeleit mutatta, a 2022-es 9,3%-ról 2023-ra 7,2%-ra csökkent. Ez a csökkenés nagyrészt az energia-, áru- és élelmiszerárak zuhanásának volt betudható, míg a szolgáltatások inflációja viszonylag magas maradt 2023 végéig, mielőtt mérséklődött. Az infláció az előrejelzések szerint tovább csökken, 2025-re eléri a 2,2%-ot. Az energia és a feldolgozatlan élelmiszerek nélkül számított infláció azonban továbbra is valamivel magasabb, mint a fő adat, mivel a szolgáltatások árai továbbra is gyorsan emelkednek.

A szlovéniai munkaerőpiac továbbra is feszes, a munkaerőhiány pedig kihívások elé állítja a gazdasági növekedést. 2023-ban a foglalkoztatási ráta rekordmagasságot, 78%-ot ért el, a munkanélküliségi ráta pedig új mélypontra, 3,7%-ra csökkent. A bruttó nominális bérek hozzávetőleg 9,7%-kal, a reálbérek 2,1%-kal nőttek. Több ágazatban, köztük az építőiparban, a vendéglátásban és a feldolgozóiparban is jelentős munkaerőhiány tapasztalható, magas az üresedési ráta és jelentős számú betöltetlen állás.

Költségvetési téren Szlovénia államháztartási hiánya várhatóan a GDP 3%-a alatt marad 2024-ben. A magas energiaárak gazdasági és társadalmi hatásainak mérséklése érdekében végrehajtott intézkedések többségének visszavonása hozzájárul ehhez a költségvetési konszolidációhoz. Az árvízi helyreállításhoz kapcsolódó kiadások azonban az előrejelzések szerint 2024-ben elérik a GDP 1,0%-át, és a következő években fokozatosan csökkennek. Ezt a kiadást részben ellensúlyozza a magasabb társasági adókulcs és a banki vagyonra kivetett új adó a 2024–2028-as időszakban. A nemzeti finanszírozású állami beruházások várhatóan továbbra is magasak maradnak, a GDP 5,3%-át teszik ki 2024-ben. Az államháztartást a tartós gondozás, az egészségügy és a közszféra bérrendszerének reformjainak fokozatos végrehajtása is befolyásolja. Nevezetesen, az államadósság 2023-ban a GDP 70%-a alá esett, és csökkenő pályán van. Az elmúlt években Szlovénia jelentős előrelépést tett a zöld költségvetési technikák fejlesztésében.

Összefoglalva, Szlovénia gazdasága ellenálló képességet és pozitív növekedési kilátásokat mutat, amit az erőteljes belföldi kereslet és az uniós források hatékony felhasználása támogat. Mindazonáltal továbbra is fennállnak a kihívások, beleértve a munkaerőhiányt, a szolgáltatások terén tapasztalható inflációs nyomást, valamint a folyamatos költségvetési fegyelem szükségességét az újjáépítési erőfeszítések és a strukturális reformok közepette. E kérdések kezelése kulcsfontosságú lesz a gazdasági növekedés fenntartásához és a hosszú távú költségvetési fenntarthatóság biztosításához.