Az Európai Bizottság 2024-es országjelentése Romániáról átfogó elemzést ad az ország gazdasági teljesítményéről, a munkaerő-piaci dinamikáról és a fiskális egészségről. 2023-ban Románia reál-GDP növekedése 2,1%-ra mérséklődött a 2022-es 4,1%-ról. Ez a lassulás elsősorban a szűkös pénzügyi feltételeknek, a lassú dezinflációnak és a magánhitelek gyenge növekedésének volt köszönhető, amelyek együttesen korlátozták a rendelkezésre álló reáljövedelmet és a belső keresletet. Emellett a visszafogott külső kereslet kedvezőtlenül érintette a feldolgozóipari termelést. E kihívások ellenére a munkaerőpiac robusztus maradt, a reálbérek pedig az év második felében az infláció mérséklődésével nőttek. Az EU által finanszírozott állami infrastrukturális beruházások jelentős növekedése segített ellensúlyozni a magánfogyasztás és az export visszaesését. Következésképpen a folyó fizetési mérleg hiánya 2023-ban a GDP körülbelül 7%-ára csökkent, ami a belső kereslet mérséklődését és a javuló cserearányokat egyaránt tükrözi. Mindazonáltal ez a hiány továbbra is jelentős, nagyrészt a jelentős államháztartási hiányok miatt

Előretekintve a gazdasági növekedés az előrejelzések szerint 2024-ben és 2025-ben is 3% körülire gyorsul, ami a magasabb rendelkezésre álló reáljövedelemnek köszönhető, amely várhatóan erősíti a magánfogyasztást. A rendelkezésre álló jövedelem e várható növekedése nagyrészt a közszféra kiadásainak, valamint a bérek és nyugdíjak jelentős emelkedésének tulajdonítható. Az előrejelzések szerint a beruházások rugalmasak maradnak, amelyet a kedvező költségvetési irányvonal és a szilárd uniós finanszírozás támogat, beleértve a fellendülési és rugalmassági eszközből és a kohéziós politikai alapokból származó előirányzatokat. A folyó fizetési mérleg hiánya azonban ebben az időszakban várhatóan magas szinten marad

Az infláció a mérséklődés jeleit mutatta, a harmonizált fogyasztói árindex átlagosan 9,8%-ot tett ki 2023-ban, szemben a 2022-es 12%-kal. Ezt a visszaesést a szigorúbb monetáris politika, a gyengébb gazdasági aktivitás és a csökkenő energiaárak befolyásolták. Az általános csökkenés ellenére a maginfláció 2023 végén valamivel 10% felett maradt, részben a – különösen a magánszektorban tapasztalható – gyors béremeléseknek, valamint az energiaigényes ipari termékek jelentős hozzájárulásának köszönhetően. Míg az árak növekedése 2025-re várhatóan tovább lassul, körülbelül 4%-ra, az inflációt felfelé mutató kockázatok fenyegetik, ha a fizetések és a nyugdíjak továbbra is gyorsan emelkednek.

Az Európai Bizottság makrogazdasági egyensúlyhiány-eljárás keretében végzett mélyreható felülvizsgálata folyamatos sebezhetőséget tárt fel Romániában, amely jelentős folyó fizetési mérleggel és költségvetési hiányával kapcsolatos. A külső hiány az elmúlt évtizedben felfelé ívelt, amit a nagy államháztartási hiány súlyosbított. A jelenlegi politikák melletti tartósan magas államháztartási hiány növelheti a külső eladósodást, fokozhatja a külső finanszírozástól való függést, és kitéve az országot a befektetői hangulat változásainak és külső sokkoknak.

Munkaerő-piaci fronton a 20-64 évesek foglalkoztatási rátája 2023-ban 68,7%-ra nőtt, ennek ellenére továbbra is a legalacsonyabbak között van az EU-ban. Nevezetesen, továbbra is jelentős a foglalkoztatási különbségek, különösen a nők és a fogyatékkal élők körében, amelyek mindegyike meghaladja az uniós átlagot. Ezenkívül az alacsonyan képzett munkavállalók jelentős kihívásokkal néznek szembe: 2022-ben 44,9%-os foglalkoztatási rátával, ami jelentősen elmarad az 57,2%-os uniós átlagtól, és lényegesen alacsonyabb, mint a magasabb képzettségű romániai egyének aránya.

Összefoglalva, miközben Románia gazdasága ellenálló képességről tett tanúbizonyságot a különféle kihívások közepette, továbbra is strukturális problémákkal küszködik, beleértve a jelentős költségvetési és folyó fizetési mérleg hiányát, a tartós inflációs nyomást és a munkaerő-piaci egyenlőtlenségeket. E kihívások kezelése kulcsfontosságú a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés biztosításához az elkövetkező években.