Az Európai Bizottság 2023-as országjelentése Romániáról átfogó elemzést nyújt az ország gazdasági, fiskális és társadalmi fejleményeiről, kiemelve az előrehaladást és a tartós strukturális kihívásokat. 2022-ben Románia gazdasága ellenálló képességről tett tanúbizonyságot, és 4,7%-os reál-GDP-növekedést ért el. Ezt a bővülést nagyrészt az erős magánfogyasztás és befektetések táplálták, annak ellenére, hogy az emelkedő infláció, a globális bizonytalanság és az ukrajnai orosz invázió gazdasági következményei miatt kedvezőtlen nemzetközi környezet alakult ki. 2023-ra és 2024-re azonban a gazdasági növekedés 3-3,5% körülire mérséklődik a szigorodó pénzügyi feltételek, a gyengülő külső kereslet és a megemelkedett infláció folyamatos hatása miatt. Mindazonáltal a köz- és magánberuházások – különösen az EU által finanszírozott programokon, például a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközön (RRF) keresztül – várhatóan kritikus szerepet fognak játszani a gazdasági tevékenység fenntartásában.

Románia külső pozíciója továbbra is sérülékeny, jelentős, a GDP 9,3%-át kitevő folyó fizetési mérleg hiánya 2022-ben a növekvő kereskedelmi rés miatt, ahol az import meghaladta az exportot. Költségvetési oldalon a hiány enyhén, a GDP 6,2%-ára csökkent, ami a magas infláció és az erős gazdasági aktivitás közepette megnövekedett bevételeknek köszönhető. Ennek ellenére további konszolidációs erőfeszítésekre lesz szükség ahhoz, hogy a hiányt az EU fiskális szabályai által előírt 3%-os küszöb alá csökkentsük. További korrekciós intézkedések hiányában fennáll a veszélye, hogy Románia nem teljesíti a folyamatban lévő túlzott hiány esetén követendő eljárásban kitűzött célokat. Az ország viszonylag magas hitelfelvételi költségei, ami az EU második legnagyobb kötvényhozam-különbözetében tükröződik, a jelenlegi befektetési besorolás ellenére is a befektetők aggodalmát hangsúlyozzák.

Az infláció 2022-ben elérte a 12%-os éves átlagot, az árnyomás különösen erős az energia és az élelmiszerek területén. Bár az összinfláció 2023-ban várhatóan 9,7%-ra mérséklődik, a maginfláció továbbra is magas marad, és az árak növekedése szélesebb körben beépült a gazdaságba. Az olyan intézkedések, mint az energiaárak felső határának 2025-ig történő meghosszabbítása, átmeneti enyhülést kínáltak a háztartásoknak, de kérdéseket vetnek fel a hosszú távú költségvetési fenntarthatóság és a piaci torzulások tekintetében is.

A strukturális egyenlőtlenségek továbbra is központi kihívást jelentenek Románia számára, különösen a termelékenység és a jövedelem közötti nagy regionális különbségek. Míg például Bukarest-Ilfov termelékenységi szintje az EU-átlag 162%-át tette ki, az észak-keleti régió mindössze 51%-kal maradt el. Az ilyen egyenlőtlenségek szorosan összefüggenek az infrastruktúra egyenetlen fejlődésével, a képzett munkaerő hiányával, valamint a vidéki és kevésbé fejlett régiókban tapasztalható tartós demográfiai hanyatlással. Bár az országos foglalkoztatási ráta szerény mértékben, 67,1%-ról 68,5%-ra nőtt 2022-ben, és a munkanélküliség 5,6%-ra csökkent, ezek az összesített adatok régiónként, iskolai végzettségenként és korcsoportonként mély egyenlőtlenségeket takarnak.

A bérdinamika is tükrözi az inflációs nyomás hatását. 2022-ben a nominálbérek 13,4%-kal emelkedtek, de a reálbérek enyhén csökkentek a vásárlóerő eróziója miatt. A kormány válaszul 2023 elején a bruttó minimálbért 3000 RON-ra (körülbelül 610 euróra), az építőiparban pedig 4000 RON-ra (813 euróra) emelte. E növekedés ellenére Romániában továbbra is magas a dolgozói szegénység aránya, amely 2021-ben 15,2% volt, ami a legmagasabb az Európai Unióban. Ezt súlyosbítja az alacsony jövedelműekre súlyos terheket róó adóstruktúra.

A társadalmi integráció és a minőségi oktatáshoz és képzéshez való hozzáférés továbbra is állandó problémák. Romániában az oktatásban, foglalkoztatásban és képzésben nem részt vevő fiatalok aránya (NEET) a legmagasabbak között van az EU-ban, 19,8%, különösen a roma közösséget és a nőket érintő különbségek. Az oktatási rendszer küzd azért, hogy a diplomások készségeit a munkaerő-piaci igényekhez igazítsa. Például a szakoktatásban és szakképzésben végzettek mindössze 8,4%-a részesül a munkahelyi tanulási lehetőségekben, és jelentős eltérések mutatkoznak a készségek terén mind a városi, mind a vidéki munkaerőpiacon.

A romániai energiapolitika megnövekedett jelentőséget kapott Európa tágabb energiabiztonsági aggályai közepette. A kormány széles energiaárplafonokat és új adózási intézkedéseket vezetett be, beleértve a rendkívüli adókat és az energiaszektor szolidaritási hozzájárulását. Míg Románia orosz gáztól való függősége a hazai termelésnek és a változatos energiaszerkezetnek köszönhetően viszonylag korlátozott, az ország továbbra is strukturális kihívásokkal néz szembe a tisztességes és fenntartható energiaátállás biztosítása terén.

Összefoglalva, miközben Románia jelentős előrelépést tett a növekedés fenntartása és az inflációs sokkok kezelése terén, az ország tartós kihívásokkal néz szembe a költségvetési fegyelem, a társadalmi befogadás, a regionális kohézió, valamint oktatási és munkaügyi rendszereinek modernizálása terén. E kérdések kezelése kulcsfontosságú lesz a kiegyensúlyozott és rugalmas fejlődési pálya biztosításához, különösen mivel Románia továbbra is példátlan mértékű uniós pénzügyi támogatásban részesül.