Az Európai Bizottság 2024-es Spanyolországról szóló országjelentése átfogó elemzést ad az ország gazdasági teljesítményéről, költségvetési egészségéről és strukturális kihívásairól az európai szemeszter keretében. 2023-ban Spanyolország gazdasága ellenálló képességről tett tanúbizonyságot, és 2,5%-os reál-GDP-növekedést ért el az olyan külső kihívások ellenére, mint a geopolitikai bizonytalanság és a szigorított monetáris politika. Ezt a növekedést elsősorban a fogyasztási kiadásokat fenntartó, erőteljes munkaerő-piaci fejlemények, valamint a nettó export és a kormányzati kiadások pozitív hozzájárulása okozta. A beruházások általános növekedése azonban továbbra is visszafogott maradt, a beruházások GDP-arányos arányában az uniós átlaghoz képest egyre nőtt a szakadék.

A munkaerőpiac 2023-ban is erőteljesen teljesített, a foglalkoztatás 3,1%-kal bővült, a munkanélküliségi ráta pedig 12,2%-ra csökkent. E pozitív fejlemények ellenére Spanyolország foglalkoztatási rátája továbbra is az EU-átlag és a 2030-ra kitűzött nemzeti cél alatt marad, tartós regionális egyenlőtlenségekkel. A versenyszférában a munkaerő-kölcsönzésben foglalkoztatottak aránya 2023-ban 14,0%-on stabilizálódott, a 2021-es munkaerő-piaci reformot követő jelentős visszaesést követően, miközben a közszférában továbbra is magas, 30,6%-os a munkaerő-kölcsönzési arány.

Az inflációs nyomás enyhült 2023-ban, a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) fő inflációja 3,4%-ra csökkent az energiaárak csökkenése miatt. A nominálbér-növekedés 4,5%-ra nőtt, valamivel meghaladva a szociális partnerek által aláírt többéves megállapodásban rögzített referenciaértéket, beleértve a minimálbér 8%-os emelését. Ez a bérnövekedés hozzájárult az előző két év során elvesztett vásárlóerő egy részének visszanyeréséhez, amely során a reálbérek 7%-kal csökkentek.

Spanyolország külső szektora javulást mutatott, a magasabb nettó szolgáltatásexport és az alacsonyabb energiaszámla hozzájárult a kereskedelmi többlet növekedéséhez. A nettó nemzetközi befektetési pozíció (NIIP) folytatta régóta tartó javulási tendenciáját, amelyet az erőteljes nominális GDP-növekedés és a folyó fizetési mérleg magasabb többlete támogat, amely a GDP 2,5%-ára emelkedett, és visszatért a világjárvány előtti szintre.

Költségvetési szempontból az államháztartás hiánya 2023-ban 3,6%-ra csökkent, ami a személyi és társasági adóból származó jelentős bevételeknek köszönhető, ami a pozitív munkaerő-piaci fejleményeket és a megnövekedett vállalati nyereséget tükrözi. Az energiaár-sokkok hatását mérséklő kormányzati intézkedések, például az alapvető élelmiszertermékek áfacsökkentése és a közlekedési ágazatok közvetlen támogatása továbbra is jelentősek maradtak, de a 2022-es szinthez képest csökkentek. A GDP-arányos adósságráta 107,7%-ra esett, amit főként a nominális GDP erőteljes növekedése támogat.

A reál-GDP növekedése 2024-ben az előrejelzések szerint 2,1%-ra mérséklődik, a fő hajtóerő pedig a belföldi kereslet lesz, amelyet a fogyasztói kiadások és a beruházások fokozatos fellendülése támogat. A pozitív kilátások ellenére továbbra is fennállnak a kihívások, beleértve a munkaerő-piaci strukturális problémák kezelésének szükségességét, például a magas munkanélküliségi rátát és a regionális egyenlőtlenségeket, valamint a költségvetési konszolidációs erőfeszítések fenntartásának szükségességét a hosszú távú gazdasági stabilitás biztosítása érdekében.