Az Európai Bizottság Szlovéniáról szóló 2023-as országjelentése árnyalt értékelést ad az ország gazdasági pályájáról, kiemelve az elmúlt évek erős teljesítményét és a növekvő strukturális kihívásokat, amelyek korlátozhatják a jövőbeli növekedést. 2022-ben Szlovénia gazdasága lenyűgöző, 5,4%-kal nőtt, ami jól mutatja ellenálló képességét a globális bizonytalansággal és az orosz ukrajnai háborút követő gazdasági zavarokkal szemben. Ezt az erőteljes növekedést nagyrészt a megnövekedett fogyasztói kiadások, a beruházási aktivitás növekedése és a fiskális támogatási intézkedések fennmaradó hatása támasztotta alá. A globális infláció tartósan tartásával és a külső kereslet mérséklődésével a gazdasági lendület azonban várhatóan lassul. A 2023-as és 2024-es előrejelzések szerényebb, 1,2%-os, illetve 2,2%-os növekedési rátákkal számolnak, ami a hazai korlátokat és az egyre összetettebb nemzetközi környezetet egyaránt tükrözi.

Az infláció 2022-ben 9,3%-ra emelkedett, és bár ezt részben az energiaárak ingadozása okozta, a maginfláció is jelentősen emelkedett, átlagosan elérte a 6,8%-ot. Szlovénia külső pozíciója is változáson ment keresztül. Bár az ország történelmileg fenntartotta a folyó fizetési mérleg többletét, ez jelentősen gyengült, a külkereskedelmi mérleg – az energiát nem számítva – 2019 óta a GDP több mint hat százalékpontjával romlott. Szlovénia ennek ellenére továbbra is dinamikus és diverzifikált exportorientált gazdaság. Exportteljesítményét 2022-ben a reexport bővülése és a növekvő piaci részesedés növelte, ami hozzájárult a külső környezet hatásainak enyhítéséhez. Nevezetesen az Oroszországgal folytatott kereskedelem paradox módon bővült ugyanebben az időszakban, elsősorban a (szankciók alól mentes) gyógyszerexportnak és az energiaimport növekedésének köszönhetően.

Az energiafüggőség továbbra is mind rövid távú, mind strukturális kihívásokat jelent. Szlovénia jelentős lépéseket tett az orosz földgáztól való függőségének csökkentésében energiaszolgáltatóinak diverzifikálásával, ugyanakkor a gáz-intenzív iparágak, mint például a vegyipar, a papír- és fémgyártás – amelyek a munkaerő 4,5%-át foglalkoztatják – magas inputköltségekkel küzdöttek. A kormányzati beavatkozások segítettek enyhíteni az emelkedő energiaárak fogyasztókra és vállalkozásokra gyakorolt ​​hatását, megőrizve a társadalmi és gazdasági stabilitást. Az ország bankszektora is a támasz pillére maradt. A szlovén bankok folyamatosan szilárd jövedelmezőségről számoltak be, a saját tőke megtérülése 2017 óta meghaladja a 9%-ot. A tőkemegfelelési mutató 2022-ben kis mértékben csökkent, így az uniós átlag alá került, de a nem teljesítő hitelek aránya az európai normáknak megfelelően 1,9%-ra javult.

Rugalmas bankrendszere ellenére Szlovénia tőkepiacai továbbra is fejletlenek és nem likvidek az uniós szabványokhoz képest. A szlovén vállalkozások továbbra is nagymértékben támaszkodnak a banki finanszírozásra, miközben a tőkepiaci finanszírozáshoz való hozzáférés továbbra is korlátozott. A ljubljanai tőzsdét alacsony kereskedési volumen és minimális intézményi befektetői jelenlét jellemzi. A – többnyire állami tulajdonú – biztosítótársaságok befektetéseik jóval kisebb hányadát fordítják részvényekre, mint OECD-társaik, ami tovább rontja a piac mélységét és a befektetői bizalmat. Ez az elmaradottság akadályozza a pénzügyi diverzifikációt és a hosszú távú befektetéseket, különösen az innovatív és növekedésorientált cégek számára.

A szlovén fiskális politika új szakaszba lépett a COVID-19-támogató intézkedések és az energiaválsággal kapcsolatos átmeneti beavatkozások fokozatos megszüntetését követően. Az államháztartási hiány a 2021-es GDP 4,6%-áról 2022-re 3,0%-ra csökkent, ami a bevételek növekedését és a rendkívüli kiadások csökkenését egyaránt tükrözi. A kormány célzott segélypolitikát hajtott végre az infláció és az energiaárak kiugrásának mérséklésére, de a szélesebb költségvetési konszolidációt támogatta a normalizáltabb gazdasági aktivitáshoz való visszatérés. Ennek a pályának a fenntartása körültekintő gazdálkodást igényel, különösen az energiaárakkal, az inflációval és a globális kereskedelemmel kapcsolatos bizonytalanságok miatt.

Összefoglalva, Szlovénia gazdasága alkalmazkodóképesnek és rugalmasnak bizonyult, amelyet olyan erős fundamentumok támasztanak alá, mint az export diverzifikációja és a stabil bankrendszer. Most azonban válaszút előtt áll. Az infláció, az energia sérülékenység és a gyenge tőkepiaci infrastruktúra mind olyan kritikus kihívásokat jelentenek, amelyek akadályozhatják a hosszú távú növekedést és rugalmasságot. Ahhoz, hogy sikeresen eligazodjon ebben a környezetben, Szlovéniának olyan strukturális reformokat kell végrehajtania, amelyek elmélyítik pénzügyi piacait, fokozzák az energiabiztonságot, és előmozdítják a nagyobb gazdasági diverzifikációt. Stratégiai politikai fellépéssel és körültekintő költségvetési kormányzással az ország megszilárdíthatja közelmúltbeli eredményeit, és fenntarthatja konvergenciáját a fejlettebb uniós gazdaságokhoz.