​Az Európai Bizottság Spanyolországról szóló 2023-as országjelentése átfogó elemzést ad az ország gazdasági teljesítményéről, a munkaerő-piaci dinamikáról, az inflációs trendekről, a költségvetési állapotról és a külső sokkok hatásáról, különösen a jelenlegi geopolitikai feszültségekkel összefüggésben.

2022-ben Spanyolország gazdasága rugalmasságot mutatott a globális bizonytalanságok közepette, és 5,5%-os reál-GDP-növekedést ért el. Ezt a bővülést elsősorban az erőteljes külső kereslet, nevezetesen a nemzetközi turizmus jelentős fellendülése és a dinamikus magánfogyasztás okozta. Ez utóbbit erős munkaerőpiaci és fiskális támogatási intézkedések erősítették. Az év második felében azonban kihívások jelentek meg a vásárlóerő csökkenésével, a pénzügyi feltételek szigorodásával és a gazdasági bizonytalanság fokozódásával, ami hátrányosan érintette a magánkiadásokat, különösen a sérülékeny és alacsony jövedelmű háztartások körében.

A munkaerőpiac figyelemre méltó erősséget mutatott: a foglalkoztatás 2022-ben 3,1%-kal nőtt, meghaladva a világjárvány előtti szintet, és elérte a munkaképes lakosság közel 70%-át, bár még mindig az uniós átlag alatt van. A 2021-es munkaerő-piaci reform végrehajtása hozzájárult a munkaerő-kölcsönzés folyamatos csökkenéséhez a magánszektoron belül a folyamatos munkahelyteremtés közepette. Következésképpen a munkanélküliségi ráta 12,9%-ra csökkent, ami 2008 óta a legalacsonyabb. Ennek ellenére továbbra is csaknem kétszerese az EU-átlagnak, olyan tartós strukturális problémákkal, mint a megnövekedett tartós és ifjúsági munkanélküliség, valamint a határozott idejű szerződések magas elterjedtsége a közszférában.​

A 2022-es mérsékelt, 2,9%-os nominális bérnövekedés ellenére a magas infláció a reálbérek jelentős, 5%-os csökkenéséhez vezetett. Az elsősorban importárakon keresztül közvetített energiasokk jelentősen befolyásolta Spanyolország inflációs helyzetét. Bár az országot csak korlátozott mértékben volt kitéve az ellátási zavaroknak, a nemzetközi energiapiacoktól való jelentős függősége sebezhetővé tette. Az energiaárak megugrása a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) inflációját átlagosan 8,3%-ra hajtotta 2022-ben, ami a nyári hónapokban érte el a csúcsot. Míg az energiainfláció az év második felében mérséklődésnek indult, a maginfláció, különösen az élelmiszertermékek és a vendéglátási szolgáltatások terén, felgyorsult, ami a fogyasztói árak növekedéséhez vezetett.

Spanyolország versenyképessége az energiasokk ellenére is erős maradt. A kereskedelem jelentős romlását a munkatermelékenység növekedése és a visszafogott béremelések ellensúlyozták, amelyek hozzájárultak a költség-versenyképesség fenntartásához. Ezen túlmenően az egységnyi nyereség erősen fellendült. Az ország exportteljesítménye kifejezetten pozitív volt, amit a nemzetközi turizmus újjáéledése támasztott alá, lehetővé téve Spanyolország számára, hogy visszaszerezze a globális piaci részesedést.

Költségvetési oldalon a hiány a megemelkedett energiaárak hatásának mérséklését célzó jelentős kormányzati intézkedések ellenére tovább csökkent. 2022-ben ezeknek az intézkedéseknek a becsült költsége a GDP 1,6%-át tette ki, és a GDP mindössze 0,5%-át fordították a sebezhető cégek és háztartások célzott támogatására. Mindazonáltal az adóbevételek kétszámjegyű növekedése ellensúlyozta e beavatkozások költségvetési hatását, és a költségvetési hiányt a 2021-es GDP 6,9%-áról 2022-re 4,8%-ra csökkentette. A GDP-arányos adóssághányad is csökkent a 2021-es 118,3%-ról 113,2%-ra, amit a 2022-es erőteljes GDP-növekedés támogat.

A jövőre nézve a gazdaság az előrejelzések szerint 1,9%-kal bővül 2023-ban. A potenciális lefelé mutató kockázatok közé tartozik a pénzügyi feltételek elhúzódó szigorítása és az energiapiacok további zavarai. Mindazonáltal a GDP növekedése várhatóan az év folyamán fokozatosan gyorsul, az erősödő magánfogyasztás és a turizmus folyamatos normalizálódása miatt. A fellendülési és ellenálló képességi terv, valamint a kohéziós politikai programok végrehajtása várhatóan elősegíti a beruházások növekedését. A mérsékelt munkahelyteremtés az előrejelzések szerint támogatni fogja a háztartások jövedelmét, míg az infláció enyhülése várhatóan hozzájárul a reálbérek élénküléséhez.

Összefoglalva, Spanyolország gazdasága jelentős ellenálló képességről tett tanúbizonyságot a külső sokkokkal és a hazai kihívásokkal szemben. Noha jelentős előrelépés történt az olyan területeken, mint a foglalkoztatás és a költségvetési konszolidáció, a folyamatban lévő strukturális problémák, köztük a magas munkanélküliségi ráta és az inflációs nyomás folyamatos szakpolitikai figyelmet tesznek szükségessé a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés biztosítása érdekében.