​Az Európai Bizottság 2024-es országjelentése Ciprusról átfogó elemzést nyújt az ország gazdasági teljesítményéről, a költségvetési egészségről és a strukturális kihívásokról az európai szemeszter keretében. 2023-ban Ciprus gazdasága ellenálló képességről tett tanúbizonyságot, és a 2022-es erőteljes 5,1%-os növekedést követően 2,5%-os reál-GDP-növekedést ért el. Ez a lassulás a világjárvány utáni fellendülés normalizálódását és a külső kihívásokat, köztük a geopolitikai feszültségeket tükrözi. Előretekintve az előrejelzések szerint a gazdaság 2024-ben 2,8%-kal, 2025-ben pedig 2,9%-kal bővül, elsősorban a belföldi kereslet hatására, amiben mind a fogyasztás, mind a beruházások jelentős szerepet játszanak.

A ciprusi magánberuházások némileg az EU-átlag alatt maradnak, és jelentős mértékben koncentrálódnak az építőiparban. A háztartások adják az összes beruházás közel felét, ami kétszerese az uniós átlagnak, ami erős lakáskeresletet jelez. Míg a külföldi befektetések növekszik a különböző szektorokban, különösen az ingatlanügyekben, a termelékenységet növelő beruházások, például a kutatás-fejlesztés továbbra is alacsonyak. Ez a tendencia potenciális kockázatot jelent az ország hosszú távú versenyképességére nézve.

Az exportszektor lassuláson ment keresztül, az előző két év jelentős növekedése után az összes exportbevétel 2023-ban szinte stagnált. Az idegenforgalmi szektor azonban figyelemreméltó fellendülést mutatott: elérte a 2019-es érkezési szint hozzávetőlegesen 97%-át, és több mint 20%-os éves bevételnövekedést könyvelhetett el. Ezzel szemben a jogi és számviteli szolgáltatások exportja csökkent, részben Oroszország ukrajnai agressziójának következményei miatt. Ennek ellenére a gazdaság továbbra is diverzifikálódik, az IKT és a professzionális szolgáltatások részesedése a szolgáltatásexportban a 2016–2019-es 21 százalék körüliről 2023-ra közel 40 százalékra nőtt.

A folyó fizetési mérleg hiánya jelentősen, a 2022-es GDP 7,9%-áról 2023-ra 12,1%-ra nőtt, rávilágítva az olyan sebezhetőségekre, mint az olaj-, nyersanyag- és fogyasztási cikkek behozatalától való függőség. Ezenkívül a külföldi tulajdonú vállalatok, köztük a bankok nyereségének hazaszállítása hozzájárult az elsődleges jövedelem hiányának növekedéséhez, amely 2023-ban meghaladta a 10%-ot. Ezek a tényezők alátámasztják a strukturális reformok szükségességét a gazdaság ellenálló képességének fokozása érdekében.

Az infláció a mérséklődés jeleit mutatja, a 2022-es 8,1%-os csúcsról 2023-ra 3,9%-ra mérséklődött, elsősorban az alacsonyabb energiaárak és a monetáris szigorítás miatt. A maginfláció azonban továbbra is magas, amit az energia- és élelmiszerárak korábbi emelkedése, valamint a szolgáltatások iránti erős kereslet befolyásol. Az infláció várhatóan továbbra is csökkenő tendenciát mutat, igazodva az Európai Központi Bank célkitűzéséhez a következő években.

A munkaerőpiac profitált a kedvező gazdasági környezetből: 2023-ban a foglalkoztatás 1,5%-kal nőtt, a munkanélküliségi ráta pedig 6,1%-ra csökkent. A foglalkoztatás növekedése különösen erős az olyan szolgáltatási ágazatokban, mint az IKT, a kiskereskedelem és a turizmus. A bérek is emelkedtek az inflációs indexálási mechanizmusok és a feszes munkaerőpiac miatt, bár a bérnövekedés az infláció alakulásával összhangban várhatóan mérséklődik.

Ciprus költségvetési helyzete továbbra is szilárd, a GDP 3,1%-át kitevő államháztartási többlet 2023-ban a bevételek erőteljes növekedésének tulajdonítható, amely ellensúlyozta a megnövekedett állami bér-, nyugdíj- és egészségügyi kiadásokat. A költségvetési kilátások pozitívak, középtávon továbbra is többlet várható. Az energiatámogatási intézkedések hatékony megcélzása azonban továbbra is kihívások elé állítja, mivel sok nem ösztönzi az energiatakarékosságot, és nem kifejezetten a sérülékeny háztartásokra irányul.

A ciprusi fellendülési és rezilienciaterv (RRP) végrehajtása, beleértve a REPowerEU fejezetet is, kulcsfontosságú a strukturális kihívások kezelése és a fenntartható növekedés előmozdítása szempontjából. A terv a gazdaság diverzifikálására, az energiahatékonyság növelésére, valamint a zöld és digitális átállás felgyorsítására összpontosít. A reformok és beruházások végrehajtásának késedelme azonban kockázatot jelent a terv célkitűzéseinek 2026-os határidőre való elérésére nézve.

Összefoglalva, bár Ciprus gazdasági ellenálló képességről és költségvetési erejéről tett tanúbizonyságot, a beruházások összetételével, a külső egyensúlyhiányokkal és a strukturális reformokkal kapcsolatos folyamatos kihívásokkal néz szembe. E kérdések hatékony szakpolitika-végrehajtáson és stratégiai beruházásokon keresztül történő kezelése elengedhetetlen a hosszú távú gazdasági stabilitás és az uniós normákhoz való közeledés biztosításához.