​Az Európai Bizottság 2023-as Magyarországról szóló országjelentése átfogó elemzést ad az ország gazdasági teljesítményéről, a költségvetési egészségről és a strukturális kihívásokról az európai szemeszter keretében. 2017 és 2022 között Magyarország egy főre jutó GDP-je az EU-átlag hozzávetőleg 69%-áról 74,7%-ára nőtt, ami jelentős konvergenciát jelez az uniós jövedelemszintek felé. A munkaerőpiac jelentős javulást mutatott: 2022-ben a foglalkoztatási ráta 80,2%, a munkanélküliségi ráta pedig 3,6%-os volt, mindkettő meghaladta az uniós átlagot. E növekedés ellenére azonban az anyagi nélkülözés továbbra is a legmagasabbak közé tartozik az EU-ban, ami arra utal, hogy a gazdasági növekedés nem oszlik meg egyenletesen az összes társadalmi csoport között.

Magyarország gazdasági bővülését fiskális és monetáris ösztönzők támasztották alá, ami 2017 óta az egyik legmagasabb beruházási rátához vezetett az EU-ban. Ennek ellenére a beruházások összetétele a termelékenységet növelő eszközökről, például a gépekről és a szellemi tulajdonról az építőipar felé tolódott el, korlátozva ezzel a potenciális termelékenységnövekedést. 2022-ben a munkatermelékenység Magyarországon 32%-kal maradt el az uniós átlagtól, ami rávilágít arra, hogy strukturális reformokra van szükség az oktatásban, az innovációban és az üzleti környezetben a termelékenység fenntartható növekedésének elősegítése érdekében.

Az expanzív költségvetési politika és az erős belső kereslet hozzájárult a külső egyenleg romlásához, a folyó fizetési mérleg többletből a GDP 8,2%-át kitevő hiányba mozdult el 2022-ben. Az inflációs nyomás felerősödött, a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) 25,9%-ot ért el az EU2023 első negyedévében, ami a legmagasabb 2023 első negyedévben. Az olyan tényezők, mint az energiaárak emelkedése, a valuta leértékelődése és a közvetett adóemelések súlyosbították az inflációt, míg az olyan politikai intézkedések, mint a kamatplafon és a támogatott hitelek korlátozták a monetáris szigorítás hatékonyságát.

Magyarország fellendülési és ellenállóképességi tervének (RRP) végrehajtása késésekbe ütközött, elsősorban az igazságszolgáltatás függetlenségével és az EU pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatos aggályok miatt. A terv 27 „szuper mérföldkövet” tartalmaz, amelyek célja ezeknek a problémáknak a megoldása, de a jelentés közzétételéig még nem folyósítottak kifizetéseket az RRP alapján. A terv gyors és hatékony végrehajtása kulcsfontosságú a strukturális reformok előmozdítása és a fenntartható gazdasági növekedés biztosítása szempontjából.

Összefoglalva, miközben Magyarország előrehaladást ért el a gazdasági konvergencia és a munkaerő-piaci teljesítmény terén, jelentős kihívások várnak még hátra. A termelékenység strukturális problémáinak kezelése, az infláció szabályozása és a gazdaságélénkítési tervek hatékony végrehajtása elengedhetetlen a hosszú távú gazdasági rugalmasság és az EU-szabványokhoz való igazodás biztosításához.