Előszó A társadalom egyre inkább igényli a nyitott és átlátható kormányzást, a társadalmi-gazdasági döntés-előkészítő, döntéshozatali folyamatban való részvételt. A konszenzuskeresés valójában egyidős a rendszerváltással, amelyet a 2004. évi európai uniós csatlakozás tovább erősített. „A nyitott kormányzás elvének elfogadása, a társadalmi egyeztetés fontosságának elvi szintű megfogalmazása, és a társadalmi aktivitás növelésére tett erőfeszítések hazánkban is abba az irányba hatnak, hogy a kormányzati, közigazgatási döntések hatékonysága és minősége növekedjék” – írta 2007 májusában a Társadalmi Egyeztetés Eljárási Normarendszere (TEEN) című civil kiadvány. A TEEN program – melyet az Európai Bizottság is támogatott – szűkebben a civil párbeszéd hazai gyakorlatát vizsgálta, ugyanakkor új fejezettel gazdagította a hazai párbeszéd több mint másfél évtizedes intézményi tapasztalatait. Európai összefüggésekbe illesztve kitágította a társadalmi párbeszéd intézményrendszerét, teret nyitott a civil Magyarország és a mindenkori kormányzat közötti dialógusnak. Kötetnyi irodalma van már annak, hogy a rendszerváltozást követően miként alakult ki és erősödött meg a munkaügyi kapcsolatok rendszere. A munka világának szereplői – a munkavállalók és szakszervezeteik, a munkáltatók, illetve érdekképviseleti szövetségeik, valamint az állam, mint szabályozó és esetenként tárgyaló fél – olyan átfogó kapcsolatrendszerben működnek, amely az együttműködés fenntartására, a konfliktusok megelőzésére, illetve a kialakult konfliktusok megoldására irányul. A rendszerváltás óta ez a rendszer nem kevés változáson ment keresztül. Az intézményi módosulásokat befolyásolták a gazdasági élet változásai, a verseny- és a költségvetési szférában történő társadalmi mozgások. Ma már evidencia, hogy a szociális partnerségre épülő érdekegyeztetési rendszer kiegyensúlyozza a munka világában feszültségeket keltő piaci hatásokat, elősegíti a szociális partnerek és a kormány közös érdekeinek érvényesülését, a munkabéke fenntartását. A szociális párbeszéd része az országos és a középszintű tárgyalások és megállapodások rendszere, ennek működése is. Kiadványunk – a hazai makro- és mezoszinten működő társadalmi párbeszéd intézményeinek számbavételével – egységes szerkezetbe foglaltan ad átfogó képet és aktuális információkat a 2002 - 2010 közötti időszakról. A tartalmi munka tekintetében az utóbbi négy év tevékenységét mutatja be, így biztosítja a nyilvánosság és a kontroll lehetőségét, hiszen evidencia az is, hogy az érdemi társadalmi párbeszéd és érdekegyeztetés a hatékony kormányzás szükséges, de nem elégséges feltétele. Magyarországon kiemelt jelenősége van az országos érdekegyez